Bréking: új szerző!! Érkezés Timi szemével

Kedves érdeklődők,

Itt Timi jelentkezik, és ahogy ígértem, elkezdem a blogot; Vili kívánságára mindketten erre a blogra fogunk írni, úgyhogy remélhetőleg ez még több olvasnivalót jelent nektek. :)

Egy kis GYIK/FAQ alaphangként:

Hol vagy? – Dublinban, a Google európai központjában fogok dolgozni
Mikortól? – Hétfőn kezdek, tegnap jöttem
Miért? – Visszautasíthatatlan ajánlatot kaptam :), és nem mellékesen Vilivel ismét egyesíthetjük erőinket

Még otthon történt:
Miután szomorúan elbúcsúztam Magyarország legjobb munkahelyétől és a világ legjobb kollégáitól, elkezdtem a különböző adminisztrációs feladataimat elintézni. EUR-számla, egészségpénztári tagság szüneteltetése, önkéntes nyugdíjpénztár stb. Ezek idegesítő, de fontos dolgok. Anyával elmentünk az OEP-hez, megtudni, hogyan is működik ez a TB-dolog akkor, ha külföldön élsz. A dolog irtó bonyolult, de a lényeg, hogy be kell (elvileg) jelenteni az ideigenes külföldi tartózkodást, itt Írországban kell TB-t fizetni, és az itt kiváltott eu-i TB-kártyával kaphatok otthon alapellátást. Bye-bye, egészségügyi turizmus! Persze a gyakorlatban senki nem így csinálja, úgyhogy van még egy kis időm, hogy kitaláljam a legjobb megoldást.

Tegnap anya és apa felvitt minket Pestre, összeszedtük a cuccokat. A pakolás egészen jól sikerült, csak a könyveimet nem tudtam hozni :( Ezen kívül minimális mennyiségű ruha maradt még otthon, de bízom benne, hogy Jankinál jó helyen vannak. A Liszt Nemzetközi Budapest Ferenc Repülőtéren megcsodáltuk az új SkyCourt-ot, illetve anyáék csak kívülről tudták. Nagy nehezen elbúcsúztunk apáéktól, nekem a szívem majd megszakadt, Vili még bent a duty free-ben is próbált vigasztalgatni. Nem könnyű ám!

Este 10 körül megérkeztünk. Fontos tudni, hogy csak május 19-én költözhetünk be az új házunkba, addig itt Vili régi lakásában csövezek. Vili szobája nem lehet nagyobb, mint 6 négyzetméter, a szekrényébe a sajét cuccai sem férnek be, így a ma délelőttömet azzal töltöttem, hogy a ruháimat a nappali egyik kanapéján próbáltam minél gusztusosabb halmokba rendezni. Aztán a nyakamba vettem a dublini city centert, és vásároltam hajszárítót, tisztálkodószereket, törölközőket, kaját. A jelek szerint valami gáz van a bankkártyámmal, tegnap a reptéren még vettem fel vele készpénzt, ma már minden vásárlásnál visszadobta a gép, mondván, PIN locked. Érdekes. Azért szerencsére sikerült jó sok pénzt elköltenem, szóval aggodalomra semmi ok!

Itthon nekiálltam anya receptje alapján tojáslevest főzni. Ezzel kapcsolatban két nagyon fontos dolgot tanultam meg:
1. a “cumin” eddigi hitemmel ellentétben CSAK római köményt jelent. Rendes köménymagot nem találtam. Szerencsére Vili szlovák lakótársa konyhai cuccai között találtam eredeti szlovák köménymagot!
2. itt nincs rendes ecet. A “malt vinegar” (malátaecet?) tűnt a legközelebbinek, azt vettem meg, raktam kicsit a levesbe, hát nem az igazi.
Végül viszont kicsit bár sótlan lett, de nagy sikert aratott. A szlovák srác egyenesen imádja.

Holnap van a legelső tréningem, az én nooglereim vesznek rajta részt – tehát holnap fogok először találkozni a velem egyszerre kezdő újakkal! Remélem lesznek jófejek, ez az esti kocsmázás keretein belül villámgyorsan ki fog derülni. A hétvégén erről is írok majd.

Az idő tipikus: este esett, reggel hűvös volt, a városban sétálgatásközben megint rájöttem, hogy melegebb van, mint ahogy bentről tűnik, aztán délutánra kisütött a nap. Azt hiszem, ez már mindig így lesz!

Hamarosan újra jelentkezem, addig is stay tuned!

Be a Fan