2013. július 18., csütörtök

Óda a PCL-hez

Na, úgy tűnik, hogy nem az elülső keresztszalagommal, hanem a hátsóval (PCL - posterior cruciate ligament) lesz a gond.


 Néhány érdekes dolog, amit a neten találtam:

  • Lényegesen ritkább az elülső keresztszalag szakadásánál (1:100)
  • Gyakori, ha a sípcsont feje direkt ütést kap (lehet, hogy ez volt nálam, ahogy estem), ilyen például, ha hajlított térddel esel el, rá a térdre
  • Ellentétben az LCA-sérüléssel általában nem instabillá, hanem fájdalmassá válik a térd (ez mondjuk igaz rám)
  • A PCL sérülések a térdsérülések kevesebb, mint 20%-at adják
  • gyakori az autóbaleseteknél (térd találkozik a műszerfalal)
  • a PCL amúgy erősebb, mint az ACL, olyan vatag, mint a kisujjad
  • nagyon gyakori, hogy nem tudják diagnosztizálni
Nagyon érdekes, hogy több helyen azt olvastam, hogy nem műtik. Nekem most a GP-m azt mondta, hogy szerinte műtét kell, de ezt majd kitalálják a klinikán, ahova megyek majd. Ez egy tök menő sportklinika, nagyon rá vannak szakosodva az sporttal kapcsolatos sérülésekre.

Ha többet tudok, akkor majd szólok.

Vili

2013. július 14., vasárnap

Óda az ACL-hez

Gondolom nem sokan tudjátok, hogy mi az az ACL. Vagy igen? Na, csütörtökön derül ki, hogy el van-e szakadva vagy sem.

Az ACL, vagyis Anterior Cruciate Ligament, egy elég fontos szalag a térdedben. Mondjuk melyik nem az? Magyarul ez az elülső keresztszalag, ami jellemzően akkor sérül, ha valaki a lábszáradra esik oldalról. A legutóbbi meccsen, ami 1 hónapja volt, ugye ráesetem a térdemre - szerecsére nem fordult ki vagy ilyesmi, de bazira fájt. Kis jegelés után azért vissza tudtam menni játszani, de nagyon lassan gyógyult. Az elmúlt egy hónap alatt azért elég sokat javult, olyan 90%-ban tudtam mindent csinálni (pl teljesen behajtani nem tudtam a lábam), de már kezdtem reménykedni. Azért csak zavart, hogy nem akart gyógyulni, ezért elmentem egy fizioterápiás rendelőbe, ahol az egyik legjobb ír fizioterpeauta dolgozik. Aiden Woods az ír olimipai csapat orvosa, na ő vizsgált meg. Szerinte két dolog van: a keresztszalagommal lehet valami és az ütődéstől még a csont traumája nem gyógyult meg. Ez utóbbi nem gond, mert csak idő, mozgásnál nem fáj, csak ha ráesnék megint a térdemre, akkor érezném, hogy érzékenyebb. Viszont a szalag, na az már gond.

Szóval elküldött egy GP-hez (körzeti orvos jellegű), aki szintén csinált néhány vizsgálatot, de szerinte meg nincs elszakadva. Na szép, két orvos, két vélemény. Mondjuk tény, hogy nem egy vékony lábam van, amin könnyű elvégezni ezeket az egyszerűbb vizsgálatokat. Kb ezeket csinálták meg rajtam is:


Nem mindenre volt pozitív a teszt, ezért elküldtek engem is MRI-re, ami most csütörtökön lesz. Ha el van szakadva, akkor az elég nagy szopás, mert a műtét - amire azt mondják, hogy utána 100%-osan lehet használni megint a térdet - elég hardcore-nak néz ki. Aki szereti az ilyet (mint én), annak javaslom ezt a videót:

Na, a héten lehet, hogy már ki is derül, bár az a sejtésem, hogy várni kell majd még az eredményre. Majd szólok, hogy mi lett :S

v

2013. július 7., vasárnap

Hawaii - videó 1


A minap megnéztem a videókat, amiket a GoPro-val vettünk fel Hawai'i-on... bazijók a felvételek, de olyan sok van, hogy szinte lehetetlen egy nap alatt összevágni mindet. Sebaj, találtam egyet, amivel nem volt sok dolog, szóval íme:


Ez a Temple Tree House volt, a szállásunk, ami egy fába volt beépítve és nem voltak felek. Látszik a videón is, hogy elég nyitott az egész, csak egy szúnyogháló véd minket a bogaraktól. Amúgy nem rémlik, hogy sok szúnyog lett volna...

Büszkeség

A múlt héten volt Dublinban a Pride felvonulás, amit akár csak otthon is, itt is támogatott a Google. Két éve is voltunk (sztem tavaj nem voltunk itt vagy mi) és most sem volt kérdés, hogy megyünk. Miért nem volt kérdés?

Igazából ahhoz képest, hogy Írország mélyen vallásos ország (tele vannak a templomok vasárnap, egyházi iskolák, egyház bele tud szólni a politikába, stb.), ahhoz képest elég elfogadó a társadalom. Biztos az írek vendégszeretet is közrejátszik, de itt nem terminátornak öltözött rendőrik kísérik a felvonulókat, mint otthon, és kordonok sincsenek. Az emberek integetnek, ünnepelnek, ilyesmi... amolyan nyugati módon. És természetesen pont mint otthon, itt is a felvonulók nagy része hetero volt: olyanok, akik kiállnak mások jogaiért, akiknek fontos az elfogadás. Ugyanezek az emberek mennek el szerintem a kolokauszt megemlékezésre és hasonlókra. Na, de a lényeg, hogy nagyon jó pofa volt, jó kis szombat délutáni kikapcsolódás.

Miért írom ezt le? Ma délután volt Pesten is Pride. Ahogy követtem online az eseményeket úgy jött le, hogy viszonylag rendben zajlott, ellentétben az előző évekkel. Viszont az még mindig szomorú, hogy kordonok közt kell menniük az embereknek és masszív rendőri kísérettel. Volt a nyitottakvagyunk.hu oldalnak (egy kezdeményezés, ahova cégek csatlakozhattak, hogy kifejezzék támogatásukat a Pride iránt) egy online stream-je, amin élőben lehetett nézni a felvonulást a YouTube-on. Na, abba belenéztem és közben természetesen mentek a kommentek a falon. Néha-néha én is beleszóltam, mert nem bírtam ki az ilyen kommenteket:

"Tévedsz ! A homoszexualitás egyátalában nem normális ! Sokkal inkább abnrmális ! HA a társadalmi oldalát nézzük , különössen veszélyes mivel nagyon könnyen homogénné válhat ami a társadalomra nézve különössen veszélyes ! Tehát kimondhatjuk : A homoszexualitás nemzetbiztonsági kockázatot jelent , ami nekünk normalitás pártiaknak szent kötelességünk meg akadályozni !"

"majd én végig masírozok a kurva deviáns fejeteken"

Na, szóval értitek. Sok ostoba ember, akik azt sem tudják, hogy miről szól ez az egész, csak gyűlölködnek. Tiszta felidulásból beszélnek és egy kicsit sem állnak meg és gondolkodnak, hogy vajon mi lehet a dolgok mögött. Az ilyen emberek azok, akik azt hisztik, hogy van egy jó karakán véleményük, de közben nem veszik észre, hogy csak rángatják őket azok, akiknek érdeke fűződik hozzá, hogy legyenek ilyenek. Nagyon vicces, hogy az ilyen szélsőjobb erők mennyire rámennek erre is, mivel ebben is gyűlölet van, ami össze tudja kovácsolni az ilyen egyszerű embereket. Ilyen minden országban van, de a legtöbb országban tesznek azért, hogy az ilyeneket visszaszorítsák.

Miért van Pride szerintem? Nagyon jó példa a Dublini: itt idén egy tök csendes, konszolidált felvonulás volt a 2 évvel ezelőttihez képest. Azért mert itt is már tök elfogadott ez a dolog, ezért kicsit értelmét veszti a felvonulás. De Magyarországon szerintem pont az ilyen emberek miatt fontos. Amíg agresszív gyűlölködők vannak, addig azok melegek, akik fiatal korukban rájönnek, hogy saját nemükhöz vonzódnak, ők nagyon fognak félni coming outolni. Amíg a NORMA a gyűlölködés, addig kell felvonulni. Két dolgot hallottam mostanában sokat a médiából: "polgárpukkasztás" meg "ez a 4 fal közé tartozik, magánügy". A polgárpukkasztáshoz annyit, hogy nem azoknak szól a felvonulás, akik pukkannának egy rózsaszín tangás fiú láttán, hanem pont azoknak a fiataloknak, akik félnek. Nekik szól, hogy erőt tudjanak meríteni azokból akiket látnak felvonulni. Aki pedig azt mondja, hogy a négy fal közé tartozik, annak meg azt üzenem, hogy akkor ahhoz sincs semmi köze senkinek, hogy ki a meleg és ki nem. Az, hogy én hogy érzek egy idegen iránt az nem magánügy? Ki vagyok én, hogy ítéletet hozzak valaki felett? Nem beszélve arról, hogy hány fiatal párt lehet látni csókolózni a villamoson - na akkor az nem magánügy?

Én hetero vagyok, de támogatom a melegeket és hogy egyenlő jogaik legyenek a heterokkal. Te mit gondolsz a Prideról?

2013. június 4., kedd

Lila kar + duzzadt térd = aranyérem

Igen, igen, lógunk még Hawaii-os posztokkal, meg néhány update is várat magára az esküvővel kapcsolatban, de most megint sok minden történik. Majd azokról is írunk (ehe), de most mindenképp ide is ki akartam tenni, hogy 

ÍR BAJNOKOK VAGYUNK!!4!

Egész évben erre készültünk, az edzéseken is olyan dolgokat gyakoroltunk, amikkel meg lehet fingatni az ellenfelet, és hát megérte! A Dublin International, a másik csapat, egyfeszt nyerte a bajnokságot. Már vagy 4-5ször ők nyertek, míg tavaly nem jöttem a csapathoz! Hehe... najó nem azért, de tényleg kellett egy-két jó játékos az Astra HC-be, hogy felvegye a versenyt a DI-vel. Amúgy ők ilyen igazi mocskos csapat: alattamos ötések, agresszív játék, pofázás, ha valami nem tetszik nekik, akkor meg szétesnek. 


Nagyon szuper meccs volt, azt mondták a nézők is, hogy élvezetes volt nézni. Végig mi iránítottuk a meccset. Vezettünk egyel-kettővel, aztán feljöttek, aztán elléptünk, aztán feljöttek... a végére pont feljöttek és 27-27 lett. Jött a kétszer 5 perc hosszabbítás, amibe bedaráltuk őket: 30-28 volt ide az első 5 perc után, a vége pedig 35-31. Teljesen megérdemeltük.

A játékvezetőkre most nem lehetett panasz. Nagyon jól megfogták a meccs elején a pofázást, az első 10 percben sztem meg vagy 2-3 sárgát iszórtak a DI-nál. Mi meg tudtuk, hogy mi vagyunk az under dog, szóval kussoltunk. De azért mindekét oldalon voltak hibás döntések, csak a korábbi tapasztalattal ellentétben ez kiegyensúlyozott volt.

És mi volt ára? Hát bal vállam kicsit fáj, a jobb bickóm szét van marva és lilás-zöldes színekben pompázik. A legrosszabb viszont a jobb térdem. A 10-ik percben egy befordulás-feugrás során meglöktek a levegőben, kibillentem az egynesúlyomból, de e a labdát el tudtam dobni. Ez viszont azt eredményezta, hogy nem tudtam kézzel tompítani így a jobb térdem belső oldalára érkeztem a pehely testemmel. Rögtön le kellett ülnöm, mert nem bírtam lábraállni. Fagyasztás, kis mozgatás, 5 perc után vissza tudtam menni és végig is nyomtam a meccset. Kellett is, mert jól ment a védekezés, lőttem 3-4 gólt, csináltam 2-3 hetest. Aztán persze amikor lepihentem, akkor jött a gond. Úgy bevizesedett a térdem, hogy alig bírtam hajlítani. Szerencsére tudok lépni, tudom terhelni, nem fáj ha csak úgy van, de azért nagyon halítani nem tudom. Jegeltem, kentem, most lentebb is ment, remélem pár nap és jobban leszek. De mindegy, megérte, hisz végre odabasztunk ezeknek a nagyképű köcsögöknek - már bocsánat :D

És ugye most az van, hogy mehetünk az EHF kupára játszani más csapatokkal. Még vizgáljuk, hogy mik lennének a költségek, de mindenképp szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, mert aztán így lesz mit mesélni az unokáknak.:

Vili

2013. május 19., vasárnap

Dublini nyár

Beköszöntött ide is a nyár: felkúszott 15 fok fölé a mutató, de tartósan ám. Nem csak úgy egy-egy napra, hanem már ez a 3-ik nap, amikor jó az idő. Remélhetőleg még marad is ilyen pár napig még. Ilyenkor amúgy nagyon jó tud lenni Dublin: nem izzadsz, de a napon meleged van, az emberek vidámabbak és rengetek kinti dolog van. Valahogy Dublinban jobban megmaradtak a "kerületek"összartása dolog és elég sok kis kajás-ivó fesztivál van. És ha az a ritka konstelláció áll össze, hogy az idő is jó, meg egy ilyen kis lokál rendezvény is van, akkor az így tud kinézni:


v

2013. május 3., péntek

Dublin Night Run

Közben a múlt hétvégén volt a Samsung által szervezett Dublin Night Run, ami egy éjszakai 10 km-es futás a belvárosban. Nagyon szuper volt, a szervezés elég jól sikerült a Samsung részéről, néhol volt csak egy kicsit szűk az út, de ez betudható annak is, hogy kb 10 000-en futottak. Az idők nagyjából pontosak, mert egy chip volt beépítve a rajtszámunkba - azért nagyjából, mert ugyan külön turnusokban indultak az emberek, azért így is volt egy kis tumultus az első 1-2 km alatt, amikor nem lehetett rendesen haladni.

Íme az eredményünk:

Timi:
  • 5573-ik lett
  • 1:10:08 alatt futotta le
  • 7.01 min/km -» 8.6 km/h 
Vili:
  • 2879-ik lett
  • 54:12 alatt futotta le
  • 5:25 min/km -» 11.2 km/h
Amúgy mindketten meg voltunk elégedve az eredménnyel, Timi egy kicsit magában tartott, nálam meg az volt a cél, hogy 5:30 perc alatt legyen a km átlagom. 

Hamarosan jön a 2. fejezet a Hawai'i posztból!