Kézilabda VS Írország

Tegnap megvolt az első edzésem. Egy kis háttér: tehát összesen 5 csapat van írországban, mármint férfi. Szerintem női csapat is ennyi lehet. Az egyik magyar kollégám ajánlotta az Astra HC-t, ő oda járt. Rendeltem Amazonról labdát és térdvédőt, Timivel kiküldettem egy pár kézis cipőt és felvettem a kapcsolatot a szervező sráccal.
Néhány gondolat:

- ugye azt már írtam, hogy a kézilabda alapból egy ismeretlen sport azoknak, akik nem hagyományosan kézilabdás országból jöttek (Francio., Németo., Dánia, Svédország, Norvégia, Lengyelo., Spanyolo., etc). Pl az egyik olasz noogler-társamnak fogalma sem volt róla, hogy mi az. Az Astra csaptában egyetlen ír srác van, a többiek küldöldiek. Argentín, német, izlandi, litván... Mondjuk ezt sejtettem, hogy így lesz.

- a terem: azt is láttam előre, hogy nem szabvány méretű lesz, de a többiek mondták, hogy van szabvány valahol kintebb, a meccsek ott szoktak lenni. Amúgy egy tök nagy iskolának (ahol hatalmas rugby pálya is van) a tonaterme. Nem nagyon kicsi, de zavaró... teljesen másképp méri fel az ember a távolságot egy ilyen csarnokban. Jó messze van, úgy 20 percet kell gyalogolnom a buszhoz, ami 40 perc alatt ott van - mondjuk pont az iskola előtt áll meg. Maga a terem jó minőségű: tök jó a parketta - vagyis lenne, ha nem lenne rajta egy centis por. A kapuk viszont nagyon silányok...egy egy erősebb lövés simán elmozdítja őket, ha éppen kapufára megy.

- ami nagyon nem jön be, az az, hogy vegyes az edzés, vagyis lányok és fiúk együtt. Régen sem szerettem lányok ellen játszani és ez a mai napig nem változott. Egyszerűen nem lehet igazán jót játszani, mert oda kell figyelni, hogy milyen erővel ütközöl, hogy fogod meg, hol (!) fogod meg, szóval egyszerűen az izgalmat veszi ki a játékból. Persze érthető, hogy miért van ez így: kevesen vagyunk. Most 12-en voltunk lent, amiből 7 fiú és 5 lány volt; egyszerűen nem érné meg termet bérelni csak fiúknak vagy csak lányoknak. Így viszont maga az edzés, mint olyan lehetetlen. Persze, lehet erősítgetni, meg mozgásokat csinálni, de csapatszinten nem lehet semmit... figura? ááá, de még egy sima kereszt sem nagyon jön össze. Beleszólni meg nyilván nem fogok... szóval ez inkább olyan hobbi-kézilabdázás, az csak a különleges környezeti adottság, hogy ennyivel is benne lehet lenni a legjobb 3 csapatban.

- ami lehet, hogy nagy szívás lesz, az az igazolás. Amikor át akar valaki igazolni, akkor 150 €-t kell lecsengetni: 50 € megy annak a szövetségnek, ahonnan eljön (az én esetemben a magyarnak) és 100 € megy annak, ahova igazol (nálam ez az ír). Ha vissza akarok majd menni egyszer a pesti csapatomhoz, akkor ez pont megfordul. Azoknak az országoknak a szövetségei, ahonnan eljöttek kézisek, rájöttek, hogy ez jó biznisz, mert aki elmegy, az egyszer valószínű vissza is fog jönni, ezért az utóbbi időben erre oda is szoktak figyelni. Az én esetemben azt beszéltük meg, hogy majd meglátjuk mi lesz, mert volt már olyan, hogy szart bele az itteni szövetség és lehetett bármi adminisztratív baszakodás nélkül játszani, de olyan is volt már, hogy kellett. Majd kiderül, de mondjuk annak nem örülnék, ha ezt ki kellene köhögnöm. Amúgy meg benne van az is, hogy csak kölcsönjátékosként fogok játszani, akkor valószínű nem kell fizetni ilyesmit. Mindegy, az ilyen papírmunkát úgysem én intézem, hanem az edző srác.

Ami majd kelleni fog tuti, az vax, de vagy 3 tégellyel. Nehezen beszerezhető, pedig szükséges, főleg egy poros teremben.

Plusz jó amúgy ebben az egész kézilabdás dologban, hogy azért egy kicsit legalább elszakadok a Google kényelmes kis vonzáskörzetéből és másokkal is, nem googlerekkel is találkozok.

Be a Fan