A hét nagy részét (keddtől péntekig) itthon töltöttem, mégpedig ágyban, mivel kedd reggelre arra ébredtem, hogy a vissza-visszatérő torokfájásomból durva fülfájás lett. A közérzetem 10-es skálán 2-es körül mozgott, úgyhogy be se mentem dolgozni, hanem megpróbáltam gyorsan orvost keríteni magamnak.
Írországban úgynevezett GP (general practitioner) rendszer van, ami pont ugyanaz, mint a magyar háziorvos, azzal a kivéltellel, hogy időpontot kell kérni, elég sok pénzbe kerül, és több mindent csinál kicsit, mint az otthoni háziorvos.
Aznapra nem is, de szerdára már kaptam időpontot a Hanover Medical Centerbe, amit a céges levelezőlistán is lelkesen ajánlgattak. Egy női dokihoz kerültem, aki nagyon rendes volt, alaposan megvizsgált, igyekezett elkerülni az antibiotikum felírását (és igaza lett, a felírt Nurofen-Paracetamol kombó remekül rendbehozott 1 nap alatt), illetve felvilágosított az ír rákszűrési rendszerről, amit szintén a GP tud megcsinálni.
A GP-k díja helyenként változik, én 60 EUR-t fizettem, ebből a biztosításunk 45 vagy 50 EUR-t áll. Nem tudom pontosan, hogy aki nem rendelkezik privát egészségbiztosítással, annál hogy megy: gyanítom, hogy nekik a kórházakban vagy sürgősségi rendelőkben, sorbanállás alapján megy a dolog.
Adóügyekben is kezdünk képbe kerülni (lassan 2 év után épp ideje...): a napokban küldte a cég az ún. P60 formot, ami az előző év adóügyi összesítője, és ez alapján lehet kérni a Revenue Office-tól az éved összesítését. Ezen felül most fogjuk kérni az olyan egészségügyi szolgáltatások adóvisszatérítését, amikre ez jár (pl. Vili szemműtétje, nekem fogszabályzó).
Most folytatom a gyógyulást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése